A magyar települési önkormányzatok szerepe az elmúlt két évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül, különösen a településfejlesztés területén. Ez a változás nem csupán mennyiségi, hanem minőségi szempontból is meghatározó jelentőségű, és új kihívások elé állítja a helyi közigazgatás szereplőit.
Magyarország európai uniós csatlakozása 2004-ben fordulópontot jelentett a települések fizikai környezetének alakítása terén. Korábban a közvélekedés szerint a városok átformálásában elsősorban a magánszféra játszott meghatározó szerepet. A befektetők, az ingatlanfejlesztő cégek és az építési beruházók voltak azok, akik valójában formálták a települések arculatát. A közszférának ebben a folyamatban mindössze szabályozó szerepe volt, feladatai a jogszabályi keretek megalkotására és az épített környezet védelmével kapcsolatos törvényi előírások érvényesítésére korlátozódtak.
Az EU-csatlakozással azonban gyökeres változás következett be. A közösségi közpolitikák érvényesülése és a strukturális alapok elérhetővé válása teljesen új helyzetet teremtett. A településfejlesztés fokozatosan a települési önkormányzatok legjelentősebb volumenű tevékenységévé nőtte ki magát, mind Budapesten, mind vidéken egyaránt.
Ez az átalakulás természetesen új szakmai kihívásokat is magával hozott. A települési önkormányzatoknak, valamint az őket támogató megyei önkormányzati és állami szakembereknek fel kellett készülniük arra, hogy aktív szereplőivé váljanak a településfejlesztési folyamatoknak. Már nem elég csupán szabályozni, hanem tervezni, koordinálni és megvalósítani is szükséges.
Ebben a kontextusban különösen fontossá válik a fenntartható önkormányzat koncepciójának értelmezése és gyakorlati alkalmazása a településfejlesztésben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiadójának gondozásában megjelenő tanulmánykötet éppen ezt a szerteágazó témakört járja körül, bemutatva azokat az eredményeket, amelyek a Jó Állam kutatások önkormányzati és településtudományi vetületéhez kapcsolódnak.
Dr. Bajnai László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa és a Városfejlesztés Zrt vezérigazgatója tanulmányt írt a kötetbe, amely kifejezetten a fenntartható urbanizáció tervezésének és megvalósításának kérdéseit elemzi. A korszerű településfejlesztés szempontjából jelentkező kihívásokat, valamint az ezekre adható válaszokat, megközelítéseket, módszereket és eszközöket részletezi a könyvfejezet.
A téma aktualitása vitathatatlan. A települési önkormányzatok ma már nem kerülhetik meg azt a felelősséget, hogy aktívan alakítsák környezetüket, figyelembe véve a fenntarthatóság szempontjait és a modern urbanizáció követelményeit. Az alkotmány és az épített környezet alakításáról szóló törvény célkitűzéseinek megvalósítása már nem korlátozódhat pusztán jogi szabályozásra.
A tanulmánykötet ősszel várható megjelenése időszerű segítséget nyújt azoknak a szakembereknek, akik napi szinten találkoznak a településfejlesztés gyakorlati kérdéseivel. A Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola témavezetőjeként Dr. Bajnai László nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szakértelmét is becsatornázza a munkába, ami különösen értékessé teszi a kiadványt a terület szereplői számára.
